11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
2. cikk / 11 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
3. cikk / 11 Végelszámolás vagy felszámolás
Kérdés: A cég végelszámolással szeretné megszüntetni a tevékenységét. Adótartozása, szállítói tartozása nincs, de nagy összegű tagi kölcsön és ki nem fizetett osztalék szerepel a kötelezettségek között. Meg tud-e szűnni ez a cég végelszámolással? Ha igen, annak milyen terhei vannak? Hogyan lehetne ezeket minimalizálni? Ha nem tud megszűnni végelszámolással, akkor hogyan fejezheti be a tevékenységét?
4. cikk / 11 Saját tőke szerkezetének megváltoztatása
Kérdés: Milyen lehetőség van arra, hogy egy kft. megváltoztassa a saját tőke szerkezetét, saját elhatározásából? (Például a jegyzett tőke és a tőketartalék csökkentése az eredménytartalék javára.) A társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív. A saját tőke mind a jegyzett tőkét, mind a társasági formára előírt kötelező legkisebb mértéket jelentősen meghaladja. Tőkekivonás nem történne, a saját tőke összege nem változna.
5. cikk / 11 Osztalékra igénybe vett eredménytartalék könyvelése
Kérdés: A Számviteli Levelekben az 589. kérdésre adott válasz szerint: az új Szt. hivatkozott előírásai egyértelművé teszik, hogy a szabad eredménytartalékból osztalékra igénybe vett összeget az eredménykimutatásba be kell állítani, azt nem lehet az eredménytartalék és az alapítókkal szembeni kötelezettség között közvetlenül könyvelni. Hogyan kell ezt könyvelni?
6. cikk / 11 Adózás előtti eredményt meghaladó adó
Kérdés: A beszámoló készítése során előfordul, hogy az adózás előtti eredményt meghaladó adófizetési kötelezettség keletkezik az adóalapot módosító tételek következtében. Ilyenkor hogyan értelmezendő a mérleg szerinti eredmény? Mi értendő az eredménytartalékot csökkentő adók alá? Az Szt. 87. §-ának (4) bekezdésében leírt mérleg szerinti eredmény az adókra igénybe vett eredménytartalékot már nem tartalmazza!
7. cikk / 11 Végelszámolás, követelés esetén
Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
8. cikk / 11 Befektetési jegyekkel kapcsolatos elszámolások
Kérdés: Nem pénzügyi tevékenységet folytató kft. Magyarországon forgalomba hozott befektetési jegyet jegyzett a befektetési alap indulása előtti jegyzési időszakban. A megfizetett ellenérték a névértéknél alacsonyabb diszkontált ár volt (5,5 százalékos kamat figyelembevételével került megállapításra). El lehet-e számolni, és ha igen, akkor hogyan, a ténylegesen megfizetett vételár és a névérték közötti különbözetet? A kibocsátási tájékoztató szerint a 4 éves futamidő alatt a befektetési alap a napi árfolyamon köteles visszavásárolni a befektetési jegyet. A futamidő alatt kell-e, lehet-e hozamot elszámolnia piaci árfolyam alapján, ha ténylegesen hozamfizetés nem történik? Változik-e az eset megítélése, ha a kibocsátó tőkegaranciát és a teljes futamidőre összesen 6% hozamgaranciát vállalt, de azzal a megkötéssel, hogy a tőke- és hozamgarancia csak a lejáratig tartott befektetési jegyekre érvényes?
9. cikk / 11 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra
Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
10. cikk / 11 Fel nem vett osztalék
Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?