Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális jószág és tárgyi eszköz könyv szerinti értékét meghaladó része. Ez azt jelenti például, hogy ha a Katv. hatálya alá áttéréskor az ingatlannak az osztalékadót kiváltó adó alapját csökkentő összege 10 millió forint, a nyitó mérleg szerinti értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozási tevékenység szüneteltetése miatt, már alanyi mentes időszakában. Az áttéréskor nem volt korrekciós tételként befizetendő áfa. Kérdésként merül fel, hogy mivel kell bizonyítani a gépjármű forgalmi értékét, milyen bizonylatot kell kiállítani, áfát kell-e fizetni, illetve ha igen, akkor a nettó összeg a vállalkozás bevétele lesz-e?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó 2005. évben vásárolt kistehergépkocsiját – áfás időszakában – a vállalkozásából kivonja 2015. évben az egyéni vállalkozás szüneteltetése miatt, akkor a kistehergépkocsi 2015. évi szokásos piaci értéke a vállalkozás bevétele lesz, abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást az adóévet követően – a Kata-tv. IV. fejezetében foglalt áttérési szabályok figyelembevételével – február 25-ig, illetve május 31-ig kell majd elkészíteni. Az adóalanyiság megszűnésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

2012. évi beruházás pályázati pénze 2013-ban

Kérdés: Adott egy egyéni vállalkozó, aki a személyi­jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozik 2012-ben. Az egyéni vállalkozó 2013-tól a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya (katás). 2012-ben ingatlanberuházást végez, mely összeg felére megítéli részére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2012-ben a pályázati pénzt. Pályázat sorszáma: GOP-2.1.1-11/M. 2012-ben az ingatlan vételárát hitelből kifizetik. 2012. 12. 31-ig a jóváhagyott pályázati pénzösszeg nem érkezik meg a bankszámlájára. Hogyan kell elszámolni a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezen beruházást? Bevételként kell-e figyelembe venni a 2012-es szja-bevallásában a pályázati pénz összegét a katára való áttérés miatt? Milyen összeg után számolhat el értékcsökkenést 2012-ben? Katás bevételnek fog számítani, ha 2013-ban megérkezik a pályázati pénz?
Részlet a válaszából: […] Mivel 2012-ben még nem érkezett meg a pályázati pénz – álláspontunk szerint -, a 2012-es személyijövedelemadó-bevallásában ezt a támogatást nem kell bevételként figyelembe venni, és a beruházást nem kell elszámolni. A támogatás 2013-ban lesz katás bevétel, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Átalakuló egyéni cég kedvezménye, jegyzett tőkéje

Kérdés: A 3736. számú válaszban az átalakulás napjára kiszámított áttérési különbözet (eredménytartalék) szja alá vonása során, az szja számításánál figyelembe vehető-e a beruházási kedvezmény, vagy az csak a végzés napjáig kiszámolt eredménnyel állítható szembe? A saját tőke rendezése során felmerül a kérdés, ha az egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett tőke például 4247 E Ft, de a tagok csak 500 E Ft jegyzett tőkével akarnak megalakulni, akkor a különbözetet hova kell rendezni?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 178. számában az egyéni cégként történőátalakulás fontosabb lépéseit ismertettük. Ebből kitűnik, hogy az egyéni cégcsak egyszemélyes gazdasági társasággá (jellemzően kft.-vé) alakulhat át. Ígyaz egyéni vállalkozás adataiból számított jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...kell vezetni. Ehhez rendezni kell az előbbiek szerint elkészítettvagyonmérleg-tervezet tételeit. Az eredménytartalékként kimutatott összegetáttérési különbözetnek kell tekinteni, amelyet – ha pozitív előjelű – azátalakulás napján megszerzett vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Egyéni vállalkozói kivét az áttérés után (eva)

Kérdés: Egyéni vállalkozó áttért az evára. Értelmezhető-e esetében a vállalkozói kivét? Kivét után meg kell-e fizetnie a 20 százalék szja-t? (Minimálbér esetében például 50 000 forint után.) Más van a Számviteli Levelekben, mást mond az adótörvény.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv.-nek a személyi jövedelemadózást érintő különös rendelkezései között nevesítetten szerepel, hogy az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli cégautóadó, továbbá vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Készlet értékesítése (eva)

Kérdés: Kérem, döntsék el, az alábbi három megoldás közül melyik a helyes!- Ha az evás időszak alatt értékesítem a készletet, akkor azt le kell-e adózni 15 százalékkal, mint evás bevételt, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor már nincs készletem?- Nem evaalap a bevétel, és a megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor veszem bevételként figyelembe?- Evaalap a bevétel, mert eladtam, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor az Eva-tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján járok el, függetlenül attól, hogy eladtam?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Az osztalék utáni adó alapjának kiszámítása (eva)

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni az egyéni vállalkozónál, miként a betéti társaságnál és miként a kft.-nél az áttéréskori 20 százalékos alapot?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónál nem kell kiszámolni az áttéréskor a 20 százalékos alapot, azaz az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, tekintettel arra, hogy ez a kötelezettség csak a bevételi nyilvántartást választó betéti társaságot és közkereseti társaságot terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatotta) tartalék összegét mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba,b) a kötelezettségek között kimutatott, az Szt. 103. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.