6 talált cikk a kapcsolt vállalkozás , GYED , áru kifejezésre

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?

Kérdés: A közkereseti társaság elengedi egy magánszeméllyel és egy társasággal szembeni követelését. Milyen adóvonzata van az elengedő társaságnál és a másik két félnél?

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekinthető-e az alábbi két kft., melynek ugyanazon három-három magánszemély a tulajdonosa? A Kft.-ben a három magánszemély tulajdonosi aránya egyenlő. B Kft.-ben 1 fő 57%, 1 fő 28%, 1 fő 15%. Rokoni kapcsolat nincs a magánszemélyek között!

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?