96 cikk rendezése:
1. cikk / 96 Beszedett vizsgadíjjal kapcsolatos elszámolások
Kérdés: 2023. 09. 04-től a gépjárművezető-képzést végző autósiskoláknak a vizsgadíjat be kell szedniük a tanulóktól, és azt a Közlekedési Alkalmassági Vizsga Központnak kell utalniuk. Erről az autósiskola számlát kap részletezővel, hogy melyik tanuló nevében mennyi vizsgadíj lett befizetve. Az autósiskola a tanulóktól készpénzben veszi át a díjat vagy utalással kapja. Milyen bizonylatot kell kiállítania a tanuló felé? Ez az autósiskola bevétele lesz, a továbbutalt díj pedig a költsége? Vagy nem tartozik a szolgáltatásnyújtás kategóriába, csak számviteli bizonylatot kell kiállítani, és átmenő tétel lesz? Ha bevételnek számít, akkor az iparűzésiadó-alapnál a kapott számla értéke csökkentő lehet? Rá kell írni a számlára, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz vagy alvállalkozói teljesítmény? Átalányadózó egyéni vállalkozónál bevételnek számít?
2. cikk / 96 Nyugdíjas ügyvezető bevallása
Kérdés: Egy belföldi kft.-nek két magánszemély tagja van. Az ügyvezető (vezető tisztségviselő) már az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas személy. A társaság ügyvezetését és a bolti eladói munkáját díjazás nélkül látja (látta) el az ügyvezető (méterárubolt). A havi járulékbevallás M-es lapján eddig az alkalmazás minőségének a 8/53 kódot jelöltem (öregségi nykh. betöltött nyugdíjas/és kieg. tev. folytató társas vállalkozó). 2022. júniustól munkabért kíván felvenni a nyugdíjas tag a munkájáért. Jól gondolom-e azt, hogy
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
- T1041-e bevallást nem kell beadnom a munkaviszony létesítése miatt, mivel ő már nem biztosított;
- a 08-as járulékbevallásban alkalmazás minőségének 8/20 kódot jelölöm (nyugdíjas/és munkaviszonyos), csak szja-előleget vonok a béréből, és a kft. nem fizet a bére után szociális hozzájárulást?
Kell-e heti munkaórát megadni nyugdíjas tag és egyben munkavállaló esetén, ugyanis bruttó 118 000 Ft munkabért kap a kft.-től? Kell e figyelnem a minimálbér-, bérminimum-összeghatárt, ugyanis ezen munkabér, bérminimummal számolva, heti 15 órás munkaidő esetén arányos? Gondolom, 40 órás munkaviszony esetén nem számfejthet a cég bruttó 118 000 Ft-ot részére?
3. cikk / 96 Iskola logójával ellátott ajándéktárgyak
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskola vagyunk, intézményünk az iskola logójával ellátott, feliratozott ajándéktárgyat (macit) adott a beiratkozó leendő első osztályos, valamint az újonnan érkező tanulónak. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a logós termékek után? Hová kell könyvelni a főkönyvi könyvelésben?
4. cikk / 96 Iskolarendszerű képzés átvállalt tandíjának elszámolása
Kérdés: Az iskolarendszerű képzés (egyetemi tandíj) munkáltató általi átvállalásával kapcsolatos a kérdésem. Hogyan kell bérként helyesen elszámolni az átvállalt tandíj összegét? Bruttó vagy nettó munkabérként kell elszámolni? Milyen bizonylat az elszámolás alapja (munkáltató nevére kiállított számla, hallgatói szerződés)? A munkavállaló részére kell fizetnünk a juttatást, és ő a képzőintézmény felé rendezi, kipótolva a levont adó, járulék összegével, vagy a képzőintézmény részére a munkáltató fizeti ki a tandíj összegét a munkáltató nevére kiállított számla ellenében? Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni az átvállalt tandíj bérjövedelemként való helyes elszámolásáról, kifizetéséről, bizonylatolásáról (számla ellenében kell-e kifizetni a tandíjat a munkáltatónak)!
5. cikk / 96 Főiskola iparűzésiadó-mentessége
Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
6. cikk / 96 Általános iskola befejezésének támogatása
Kérdés: A munkaadó (kivaadózás hatálya alatt) a nyolc általánossal nem rendelkező munkavállalóit kötelezi annak megszerzésére. Az általános iskola befejezésének költségeit megtéríti az érintett munkavállalóknak. Felmerült kérdések: A fenti költségtérítés miként adózik, milyen adókötelezettségek terhelik a kifizetéseket? A felmerült költségek miként számolhatóak el kivaadózás hatálya alatt?
7. cikk / 96 Iskolarendszeren kívüli képzés
Kérdés: Az adott társaság – a részben speciális feladatai ellátása érdekében – munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat néhány munkavállalót, a kölcsönzésre vonatkozó EU-s és a hazai jogszabályok betartása mellett. A társaságnak külföldi tulajdonosai vannak. A napi kapcsolattartás, az aktuális feladatok ellátása a tevékenység specialitása mellett megköveteli, gyakorlatilag minden alkalmazottól, a megfelelő színvonalú angol nyelvtudást. Emiatt az iskolarendszeren kívüli képzés keretében a saját alkalmazottak képzése mellett a kölcsönzött munkaerő(k) képzéséről is gondoskodni kell, mivel a cég speciális tevékenysége, a napi szintű kommunikáció ezt elengedhetetlenné teszi. Álláspontunk szerint a képzési költségek elszámolására vonatkozóan a személyi jövedelemadóról szóló törvény alábbi szabályai alapján nem keletkezik sem a munkavállaló, sem a kölcsönzött munkavállaló esetében jövedelem, továbbá a társaságot sem terheli adófizetési kötelezettség a képzési költség vonatkozásában, hiszen a tevékenység végzése érdekében merül fel. Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát az Szja-tv. [a hatályos szerint 3. § 86) pontja] határozza meg, mely szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. E képzési formánál nem keletkezik adóköteles bevétel az Szja-tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján (pl. nyelvtanfolyam).
8. cikk / 96 Tulajdonos mint ügyvezető
Kérdés: Egy már meglévő katás bt. tulajdonosa alapított egy kft.-t, amely a társasági adó alá bejelentkezve működik. Ha a kft. tulajdonosa lesz bejegyezve a cégbe ügyvezetőként, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek? A kata kivált a fizetendő adók és járulékok közül valamit?
9. cikk / 96 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
10. cikk / 96 Bérjövedelemként kifizetett juttatás
Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?