Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...gépeknél célszerű a költségalapú módszert alkalmazni;– a tőzsdén jegyzett részesedések, értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam a meghatározó, egyéb részesedéseknél az érték a saját tőke/jegyzett tőke arányával, a társaság vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Számviteli politika a szociális szövetkezetnél

Kérdés: A szociális szövetkezet számviteli politikája elemeinek sajátosságairól szeretnék többet tudni.
Részlet a válaszából: […] ...az értékvesztés meghatározásának módját,– a behajthatatlan követeléssé minősítés kritériumait,– a választott devizaárfolyamot,– a sajátos időbeli elhatárolásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...például– a hitelből történt beszerzésnél az üzembe helyezés után fizetendő kamatot,– devizahitelnél a várhatóan felmerülő árfolyamveszteséget,– az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos költségeket (ez utóbbiak általában az eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségekértékelési előírását tartalmazza, 2011-től a korábbitól eltérően azzal, hogy azárfolyam-különbözet nagyságának a függvényében nem biztosít a vállalkozásszámára mérlegelési lehetőséget.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Devizás követelések, kötelezettségek értékelése év közben

Kérdés: Társaságunk a devizás követeléseit és kötelezettségeit az árfolyam-különbözet miatt, folyamatosan, minden hónap végén átértékeli (a számviteli politika tartalmazza). Ennek során az előző havi átértékelés visszavonására kerül sor egy technikai számla segítségével, és az adott hónap átértékelését könyveljük le. Ezután ennek egyenlegét átvezetjük a 97. vagy a 87. számlacsoportba, annak megfelelően, hogy nyereség vagy veszteség. Év végén viszont a jövedelemminimum számításánál a 97. számlacsoportot is figyelembe kell venni, így ott halmozódás van a 12 hónap alatt. Év végén a 87. és a 97. számlacsoportot összevezetjük, és az egyenleget vesszük figyelembe. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...értékelést, akkor azt megteheti, de természetesenteljeskörűen. Nemcsak a devizás követeléseket, kötelezettségeket értékeli azárfolyamváltozása miatt, hanem minősíti is a vevőket, értékvesztést, tervenfelüli értékcsökkenést számol el, céltartalékot képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...növelő-csökkentő egyéb összegeket;= devizaeszközöknél, devizakötelezettségeknél a devizaértéket és az alkalmazott devizaárfolyamokat (bekerülési és későbbi) is; a leltár készítőinek nevét, felelősségi nyilatkozatát, hogy a leltárban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...devizaeszközöket és a devizakötelezettségeket az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a vállalkozó által választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.