Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke

Kérdés:

Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?

Részlet a válaszából: […] ...hanem egy elszámolási számlával szemben: T 161 – K 4798. Természetesen az átvett hűtőszekrénnyel kapcsolatosan a 100%-os érték alapján áfafizetési kötelezettség is van: T 466 – K 467. (Zárójelben jegyezzük meg: a szállítónak a hűtőszekrény átadását a könyveiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Számlázás térítés nélküli átadásnál

Kérdés: Térítés nélküli átadás (ingyenes juttatás) esetén hogyan kell szabályosan kiállítani a számlát? A felszámított áfát megállapodás alapján a vevő nem fizeti meg. Mi a helyes számlakiállítás, mi lesz a számla végösszege? Helyes-e, ha a fizetendő áfa alapja, az eszköz piaci értéke csak tájékoztató adat a számlában? Mi lesz a számla végösszege, az áfa összege vagy az áfával növelt piaci érték, és ez esetben megjegyzésben feltüntetve az ingyenes átadást, és hogy pénzügyi teljesítést nem igényel a számla? Amennyiben áfalevonási jog hiányában áfát nem kell felszámítani, helyes-e, ha a számla végösszege nulla forint, amennyiben a társaság úgy dönt, hogy számlát állít ki az ingyenes átadásról, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja?
Részlet a válaszából: […] ...az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás az Áfa-tv. 11. §-a, illetve 14. §-a alapján adóztatható tényállást képez, azaz azzal összefüggésben az adóalanyt adólevonási jog illette meg, akkor arról főszabályként az Áfa-tv. 159. §-a alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése, illetve 14. §-ának (2) bekezdése alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés, illetve ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az is, ha az adóalany a terméket más tulajdonába ingyenesen átengedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Termék formájában adott árengedmény

Kérdés: Ügyfelem engedményt szeretne adni a vevőinek úgy, hogy az engedményt nem pénzben, hanem termékben kívánja adni azzal az értékesítéssel együtt, amikor a vevő a vásárlásával teljesíti az engedményre jogosító feltételt. Például: Ha a vevő vásárol 50 db terméket, akkor 5 db terméket nulla forint értékben kap meg. A számlában ebben az esetben szerepel 50 db termék értékesítése listaáron és 5 db termék értékesítése 0 Ft egységáron. Helyes-e ez a számlázási gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 71. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába nem tartozik bele a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény, vagy más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást is. Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a szolgáltatásnyújtás magában foglalja a vagyoni értékű jogok időleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Kártérítés számlázása

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani, ha a károkozó a kárt köteles megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] ...az elmaradt vagyoni előnyt, és– a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.Az Áfa-tv. előírása alapján – főszabályként – az adóalany akkor köteles számla kibocsátásáról gondoskodni, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...elvégeznie!)Nyilvánvaló, ha nincs a kérdés szerinti szerződés, akkor a kft.-nek a ténylegesen elvégzett garanciális javításokat – az áfa felszámításával – az anyavállalat felé számláznia kell. A kérdés szerinti esetben viszont, mivel a kötelezettségvállalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni a vevő (az adott esetben a megrendelő) által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy készpénzben kapott – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező összegben lehet. Ha a teljesítést a megrendelő a szerződésben rögzített módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Célszerűnek az látszik, ha a bt. a könyveiben kimutatott beruházást piaci értéken értékesíti a magánszemély tulajdonosok részére az áfa felszámításával, mivel a vevők nem adóalanyok (az áfára visszatérünk), a vevő felé csak az ingatlan tulajdonosai értékesítenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] ...a sorsjegyek megvásárlását "készlet"-növekedésként és a zrt.-vel szembeni kötelezettségként könyvelni kell: T 261 – K 454.Az Szt., az Áfa-tv. nem ismeri az önszámlázást. A jutalékról a számlát a társaságnak kell kiállítania, és árbevételként elszámolnia a zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.
1
2
3
5