13 talált cikk a pénztárkönyv , áfa kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.

Kérdés: Az egyéni vállalkozó tavasszal beszerzett vetőmagot, melyet akkor kell kiegyenlíteni, ha a terményt beszállítják. (Speciális magról van szó.) Mivel a növény kipusztult, a számlát nem kell kifizetni a vevőnek, a kipusztulásról jegyzőkönyvet vettek fel, más papír nincs. A beszerzéskor az áfát levonásba helyeztük, de a számla függő tételként a kiegyenlítetlen számlák között van, így azt még költségként nem számoltuk el. Van-e teendőnk ebben az esetben? Hogyan kell ezt a tételt a pénztárkönyvben könyvelni?

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozóként építőanyag-nagykereskedelmet folytat, nyilvántartásait pénztárkönyvben vezeti. A legfőbb beszállítójának évente egy alkalommal egy nagyobb (100 millió Ft + áfa körüli) összeget fizet, aki erről előlegbekérőt, majd előlegszámlát állít ki. Ezt követően az áruértékesítésről "normál" számlákat állít ki, melyek pénzügyileg rendezendő végösszege mindaddig 0 Ft, amíg az előleg erre fedezetet nyújt. Ez azt jelenti, hogy pl. a 2012. decemberben utalt előleg akár a következő év, azaz 2013 májusáig is fedezi a beszerzéseket. Ezen időszak alatt minden beszerzésről számla készül, tehát az előleg összegét akár több száz számlában visszavonják. Előlegnek minősül-e az így (példámban, decemberben) adott összeg? Az Szja-tv. 11. mellékletének b) pontja alapján elszámolható-e a pénzügyi teljesítés évének terhére költségként? Ha elszámolható költségként, akkor milyen költségnemen (anyagköltség, egyéb költség stb.)? A helyi iparűzési adó szempontjából melyik évben vehető figyelembe anyagköltségként (az előleg fizetésének [2012] évében, vagy a tényleges árubeszerzés [2013] időszakában)?

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?

Kérdés: Ajándékboltot üzemeltetünk. Az árakat forintban határozzuk meg, azonban az ellenértéket euróban is ki lehet fizetni, a visszajáró összeget forintban adjuk. Az érvényes átváltási árfolyamot naponta határozzuk meg. Helyesen járunk-e el, ha a pénztárba bevételezett eurót az aznapi árfolyamon könyveljük, és csak a bankszámlára történő befizetéskor számolunk el árfolyam-különbözetet?

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.

Kérdés: A 3619. számú válaszban véleményem szerint helytelen az egyéni vállalkozó gyakorlata, miszerint "kiszámlázza" a saját maga által előállított termékét a saját üzletének. Ebben az esetben a számla nem fog megfelelni az Áfa-tv. alaki követelményeinek, így az könyvelésre sem alkalmas. Helyesen erről egy számviteli belső bizonylatot kell kiállítani. Az átadási árként az önköltségi árat kell feltüntetni, nem pedig a válaszban helyesnek minősített árat. Ami a könyvelést illeti, a belső átadáskor nem kell készletrevételt könyvelni, hiszen ez a pénztárkönyvi könyvelés esetében értelmezhetetlen. Az év végi leltárban a saját termelésű készletet bekerülési/önköltségi áron kell szerepeltetni.

Kérdés: Milyen könyvelést köteles vezetni a földtulajdonosok vadászati közössége a 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglalt pénzügyi beszámoló alátámasztására? Az Áfa-, az Szja-, a Tbj.-törvényen kívül vonatkozik-e rá más adótörvény?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó átalányadó alanya. Az átalányadó árbevételi határa 8 millió Ft/év, az áfaalanyi adómentesség határa 4 millió Ft. Amennyiben az átalányadózó egyéni vállalkozó átlépi év közben a 4 millió Ft árbevételi határt, áfaalannyá válik, annak ellenére, hogy átalányadós marad? Ha igen, külön áfanyilvántartást kell vezetnie a levonható áfáról, mivel csak bevételi nyilvántartást vezet?

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?