458 cikk rendezése:
1. cikk / 458 Könyvek, régiségek készletre vétele
Kérdés: A 2000. évi C. törvény 45. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint: A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni az egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
- térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét.
Civil szervezetek esetén is irányadó a fent említett jogszabályi hivatkozás. Jelentős mennyiségű és értékű, részben több száz éves könyvek készletre vételével kapcsolatban a következő kérdések, problémák merültek fel:
- Nem ismert a piaci érték a készletre vétel időpontjában,
= elegendő-e a "0"-s számlaosztályban, analitikában mennyiségi nyilvántartásba venni az értékesítésig?
= van-e időbeli korlátja a piaci érték megállapításának, az értékesíthető könyvek piaci értéke csak az árverésen derül ki?
= elegendő-e az értékesítéssel egy időben készletre venni a passzív időbeli elhatárolással szemben, és egyúttal ki is vezetni?
- Vannak olyan könyvek, amelyek értékesítését jogszabály tiltja, a 22/2005. NKÖM rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti muzeális dokumentumok, végleges megőrzési kötelezettség áll fenn, ezeket eladni nem lehet, csak átadni a közgyűjteményeknek, közkönyvtáraknak, ezek érték nélkül maradhatnak-e a nullás számlák között? Ez utóbbi könyvek, amennyiben átadásra kerülnek az Országos Széchényi Könyvtár részére, az keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget, illetve társaságiadó-kötelezettséget?
2. cikk / 458 Egyéni vállalkozó zárt végű lízingjének értékcsökkenése
Kérdés: Egyéni vállalkozó zárt végű lízing keretében munkagépet szerez be. A teljes 2023-ban az első lízingdíj 5600 E Ft, és 2 további részletet fizetett ki az évben. Az elszámolható értékcsökkenési leírás alapja a kifizetett lízingdíj, vagy a teljes bekerülési érték?
3. cikk / 458 Bérelt ingatlanon végzett felújítás - végelszámolás
Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett felújítással mi történik végelszámolás esetén?
4. cikk / 458 Földhivatali szolgáltatásokért fizetett díjak elszámolása
Kérdés: Ügyvédi iroda (kettős könyvvitel-egyszerűsített éves beszámoló) előfizetett a Takarnet földhivatali szolgáltatásokra, amelynek keretében csatlakozási engedélyezési eljárási díjat (áfa hatályán kívüli tétel) és 3 évre szóló digitális igazolványt számláztak részére. Milyen főkönyvi számlákra könyveljük? Hova könyvelendő a szolgáltatás keretében igénybe vett, pl. tulajdonilap-másolatokért fizetett díj?
5. cikk / 458 Nyílt végű lízing lezárása
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A lízing a futamidő lejárata előtt lezárult, és a lízingbe vevő 3. személyt jelölt ki, aki a személygépkocsit megvásárolja. Több helyen olvasom, hogy a lízingbe adó ad egy módosított számviteli bizonylatot. Ez meg is történt, a maradványértéket módosítja rajta, kb. 1 millió forinttal több, mint az eredeti. De mi a teendő ezzel? Más módosító dokumentumot én nem kaptam. Kellett volna? Azt értem, hogy ki kell vezetni a tőketartozást, meg az autó bekerülési értékét, az eddig elszámolt értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. De milyen szerepet játszik ez a módosító számviteli bizonylat? Az világos, hogy a maradványérték nagyobb 3 év elteltével, mint az 5 éves futamidő végén. A különbözetet kell könyvelni? Szeretnék egy levezetést a zárásról, rövid példán keresztül, könyvelési tételekkel.
6. cikk / 458 Telefonvásárlás kedvezménnyel
Kérdés: Cégünk 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, egyre pedig 70% kedvezményt kapott. A számlán a nulla forintért kapott telefonoknál telefononként részletezésre került a "nettó + áfa = bruttó érték", majd rögtön a telefon alatt a kedvezmény is szerepel "nettó + áfa = bruttó érték". Helyesen járok-e el, ha a nettó érték összegében könyvelek beruházásra és egyéb bevételre, majd az eszközök nettó értékét halasztott bevételként passzív időbeli elhatárolásként elszámolom (melyet majd az értékcsökkenés arányában feloldok)? Vagy ezeket az eszközöket az engedménnyel csökkentett értéken, adott esetben nulla forinton kell aktiválnom?
7. cikk / 458 Tárgyi eszköz korábbi értékesítését rosszul könyvelték
Kérdés: A kft. a 2022-es adóévben tárgyi eszközt értékesített, amely értékesítést árbevételként könyvelte. A tárgyi eszköz nem került kivezetésre, egész évre értékcsökkenés került elszámolásra. A hibát 2023-ban vettük észre. Hogyan javítom ki a hibát, ami jelentős összegű?
8. cikk / 458 Biztosító által fizetett összeg elszámolása
Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
9. cikk / 458 Bérelt ingatlanon végzett felújítás kivezetése
Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)
10. cikk / 458 Biztosítói kárrendezések javítási számláinak rendezése
Kérdés:
A gépjármű-káreseményekkel kapcsolatos biztosítói kárrendezések javítási számláinak elszámolása az Szt. 81. §-ának (1)–(2) bekezdésén alapul. Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a káreseményekkel összefüggő helyreállítási munkák számlázott költségeit, ha a jármű használhatatlanná válik, terven felüli értékcsökkenés kerül elszámolásra az egyéb ráfordítások között. Káresemény bekövetkezésekor a biztosító bevonásával a kárrendezés, helyreállítás során felmerült díjakról kiállított számlát az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Ennek az egyéb ráfordításként elszámolt kárösszegnek egy része kerül a biztosító által egyéb bevételként megtérítésre. Könyveinkben a káresemények társaságunkat terhelő tényleges ráfordítása a 86-96. számlák különbözetében (mint le nem vonható áfatartalom, avulás, önrész) jelenik meg, amelyet a fenti könyvelési megoldás támaszt alá, biztosítva az összemérés, valódiság elvét. A biztosítói kártérítés számviteli elszámolását az Szt. 77. §-ának (1) bekezdése és a (3) bekezdés f) pontja alapján az egyéb bevételek 9631. főkönyvi számlán tartjuk nyilván. Helyesen járunk-e el, vagy a teljes javítási számla értékét (az áfa vissza nem igényelhető részét is) az igénybe vett szolgáltatások között kellene kimutatni?
