Kártalanítás vagy költségáthárítás

Kérdés: A bérleti szerződés lejáratakor a bérlő visszaadott 5 db kistehergépjárművet kisebb-nagyobb sérüléssel a bérbeadónak. A hibákról jegyzőkönyvet vettek fel. Autószervizzel a hibákat feltárták, a javító cég javítási árajánlatot adott. A javítás egyes esetekben több hét is lehet (alkatrészhiány miatt). A bérbeadó és a bérbevevő megállapodtak, hogy a bérbevevő megfizeti a várható javítás összegét most. Biztosítás nincs. Helyes az eljárás úgy, hogy a bérbeadó a várható javítás összegét a bérbevevő felé most számlázza kártalanítás címén, áfásan az árajánlat alapján? Szerződés szerint a bérbevevőnek kell megfizetnie a kárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű a válasz, a ténylegesen felmerült (felmerülő) kár (az adott esetben az árajánlat alapján fizetendő javítási költségek) megtérítése nem minősíthető kártalanításnak. Azt nem indokolt előre számlázni a bérbevevő felé, mert az előre számlázás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] ...a kft.-nél kapott előlegként kell kimutatni, ahhoz teljesítményszámlázást kapcsolni nem lehet, illetve csak akkor lehetne, ha minden egyes építtetővel kapcsolatosan felmerült költséget is elkülönítetten kimutatják.Önellenőrzést akkor kell végezni, ha az Szt. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ismétlések elkerülése érdekében a kérdésben leírt értelmezéssel kezdjük az egyes értelmezésekre adott válaszunkat.1. Annak ellenére, hogy a valóságban több terméket gyártanak, egy haszonkulcsot számolunk, amelyet minden termékre használunk majd.A kalkulált haszon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...a szabályozó célja az volt, hogy változatlan feltételek és körülmények mellett egy több év alatt megvalósuló projekt esetében az egyes üzleti években azonos legyen az árbevétel-arányos nyereség.Ha azonban a megrendelő a szerződést felmondta, akkor nem teljesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...adó számára ismeretlen fogalom a "kiépítési hozzájárulás". Feltételezzük, hogy a bérbeadó a bérleményen elvégzett beruházás egyes elemeit (tételeit) átvállalja, amelynek értékével a bérleményt magában foglaló épület bekerülési (bruttó) értékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Háztartási méretű kiserőművek többlettermelése

Kérdés: Szíveskedjenek szakmai állásfoglalást adni a háztartási méretű kiserőműveknél (HMKE) többlettermelésként jelentkező, a villamosenergia-hálózatba visszatáplált áram számviteli elszámolásáról. Részletezve: Havi szaldós elszámolás esetén, amennyiben a HMKE-rendszernél a hónapot tekintve többletbetáplálás nem történik – tehát a hálózatból vételezett energia több, mint a HMKE által visszatáplált energia –, az energiaszolgáltató nettó számlát állít ki, a felhasznált energia mennyiségét csökkenti a visszatáplált energia mennyiségével. Az így nettósított számlát cégünk költségként könyveli. Abban az esetben, ha a betáplálás meghaladja a villamos hálózatból vételezett energiát, a szolgáltató csak rendszerhasználati díjat számláz, áramdíjat nem, a többletbetáplálást cégünknek kell a szolgáltató felé számlázni. Az általunk kiállított számlát árbevételként könyveljük. Helyes ez az elszámolás? Ugyanaz a HMKE által termelt energia egyszer költségcsökkentő, máskor árbevétel? Amennyiben számlázunk, terméket vagy szolgáltatást értékesítünk?
Részlet a válaszából: […] ...sem elegendő az, hogy csak a különbözetet számlázza, illetve kéri számlázni.A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet rendelkezik. A szolgáltató a Korm. rendelet 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Áfa a digitális korban II.
Az elektronikus számlázás változása

Kérdés: Azt hallottam, hogy 2024-től jelentősen változnak az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályok, és már nem lehet pdf-formátumú számlát kiállítani. Igaz ez? Hogyan fog változni jövőre a szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus számlázás ösztönzése egyben azt a célt is szolgálja, hogy az adóhatóságok közel valós időben jussanak információhoz az egyes ügyletekről, illetve az azokhoz kapcsolódó áfakötelezettségekről. Emiatt a javaslat szerint 2028-tól, a Közösségen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Projektelszámolás csökkent összköltség mellett

Kérdés:

Egy kft. a 2021. év zárása során a befejezetlen munkái értékelésére a projektelszámolás módszerét alkalmazta. A projekt 2021–2023-as üzleti éveket érinti, a zárás során az ügyvezetés nyilatkozott a várható költségekről (380 millió Ft) és a költségek évenkénti megoszlásáról. A szerződés szerint az összes bevétel 535 millió Ft, amely a következő megosztásban kerül kiszámlázásra: 2021-ben 120 millió Ft, 2022-ben 288 millió Ft, 2023-ban 127 millió Ft. Számítási alapunk az volt, hogy az ügyvezetés által megadott adatok alapján a 2021. évben a projekt 14%-a, a 2022. évben a projekt 43%-a (halmozott), 2023-ban 100%-a készül el. A 2022. évi zárási munkák egyeztetései során kiderült, hogy a külső gazdálkodási körülmények változása, valamint a megváltozott beszerzési feltételek miatt (új beszállító) 100 millió Ft-tal kevesebb lesz a projekt összköltsége, ami 2023-ban realizálódik. Mi a teendő ebben az esetben, hogyan módosítsuk a számítást? A változás miatt a 2021. évet is módosítani szükséges? Milyen árfolyamon kell megállapítani a bevételt, ha a szerződésben euróban határozták meg az árat?

Részlet a válaszából: […] ...és a vállalkozó helyesen választotta meg a teljesítési fok meghatározásának módszerét, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos (illetve közel azonos) lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...(étkezés, italfogyasztás, ajándék, esetleg szabad­időprogramok) igénybe vesznek, amely szolgáltatások az Szja-tv. 70. §-a szerint az egyes meghatározott juttatások közé tartoznak, és így azok bekerülési értékét személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Termékek részletezése számlamellékletben

Kérdés: A helyes számlázással kapcsolatban alakult ki partnerünkkel az alábbi értelmezési vita. Cégünk a kibocsátott számlát visszautasította, mert a számlán egy tételként szerepelt a "Tárgyi eszközök értékesítése melléklet szerint" szöveg. Az értékesített eszközök tételenkénti megnevezését, mennyiségét, egységárát, tételenkénti összegét, áfakulcsát, áfáját és áfás végösszegét több tucat eszköz esetében a számlához csatolt mellékletben küldte meg a számlakibocsátó. Jogos volt-e, hogy szabálytalannak minősítettük a nekünk elküldött számlát?
Részlet a válaszából: […] ...az összes számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet tételesen, egymástól elkülönítve úgy kell feltüntetni, hogy az egyes ügyletek adóalapjai – a 169. § f) és m) pontja szerinti csoportosításban – összesítetten szerepeljenek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
1
2
3
16